megújuló energia

Kihívásokkal küzd a francia elektromos rendszer, és ez az EU áramellátását sem hagyja érintetlenül

Kihívásokkal küzd a francia elektromos rendszer, és ez az EU áramellátását sem hagyja érintetlenül

A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.

Öt év alatt 700 millió eurót költ a Mol megújuló energia beruházásokra

Öt év alatt 700 millió eurót költ a Mol megújuló energia beruházásokra

A Mol az elmúlt hónapokban jelentős lépéseket tett megújuló energia portfóliójának bővítése érdekében, naperőmű beruházásokat és energiatároló projektet is bejelentett. A Shape Tomorrow stratégiába illeszkedő fejlesztésekkel még közelebb kerül a 30 százalékos szén-dioxid megtakarítást kitűző céljához. Az elkövetkező 5 évre közel 300 milliárd forintot különített el megújuló energia beruházásokra. A Portfolio Labancz Pétert, a vállalat Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgatóját kérdezte a fejlesztésekről, és többek között az Alteoval való együttműködés részleteiről.

Spanyolország volt az intő jel: rendszerszintű kockázatot jelent a villamosenergia-hálózat állapota

Spanyolország volt az intő jel: rendszerszintű kockázatot jelent a villamosenergia-hálózat állapota

Európa elöregedett villamosenergia-hálózata nem bírja a megújulók rohamos térnyerését és az egyre növekvő villamosenergia-igényt. A közelmúltbeli spanyol-portugál áramszünet sokkolta a kontinenst, és rávilágított arra, hogy elengedhetetlen az infrastruktúra gyors és jelentős fejlesztése, ha el akarjuk kerülni a jövőbeli összeomlásokat - a Reuters beszámolója.

Aszódi Attila: Megtörténhet-e Magyarországon a spanyol-portugál blackout?

Aszódi Attila: Megtörténhet-e Magyarországon a spanyol-portugál blackout?

Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.

Spanyol áramkrízis: Portugália egyedül folytatja, nem kereskedik keleti szomszédjával

Spanyol áramkrízis: Portugália egyedül folytatja, nem kereskedik keleti szomszédjával

Portugália óvatosságból egyelőre továbbra sem állítja helyre a villamosenergia-kereskedelmet keleti szomszédjával, Spanyolországgal, így tehát egyedül próbálja megoldani az áramellátását, mivel úgy tűnik, hogy a hatóságoknak egyelőre "fogalmuk sincs", hogy mi okozta a hétfői óriási áramszünetet mindkét országban.

A német atomenergia-kérdés Csernobil és Fukusima árnyékában

A német atomenergia-kérdés Csernobil és Fukusima árnyékában

Németország 2023. április 15-én leállította utolsó három atomerőművét, lezárva ezzel az ország több mint hat évtizedes nukleáris energiatermelésének történetét. Az „Atomausstieg” – azaz az atomenergia kivezetése – hosszú viták után vált valósággá, de a döntés időzítése sokakban kérdéseket vetett fel az energiaválság közepette. Bár a politikai és társadalmi klíma egyre kedvezőbb a visszavezetéshez, a megvalósítás előtt komoly jogi, technikai és gazdasági akadályok állnak.

Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?

Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?

Egészen biztosan bekerül az európai energiastratégiákkal és a villamosenergia-rendszer fejlődésével foglalkozó történelemkönyvekbe mindaz, ami 2025. április 28., hétfőn Spanyolországban és Portugáliában történt. A mintegy 60 millió érintett lakos, a civilizált társadalom alapvető működéséhez szükséges infrastruktúra teljes leállása hatalmas földrajzi területen nem csak a spanyol és a portugál lakosság, hanem az egész Európai Unió lakosságának és döntéshozóinak érdeklődését kiváltotta.

Így nyomja le rendre az előrejelzéseket a világhódító napenergia

Így nyomja le rendre az előrejelzéseket a világhódító napenergia

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napelemeket a villamosenergia-piacok új királyaként jellemezte a technológia elmúlt évekbeli árzuhanása és terjedése miatt, ezzel együtt a szervezet szisztematikusan alábecsülte a napenergia globális térnyerésének sebességét. Míg a megújuló technológiák, különösen a napelemek és szélturbinák terjedésének várható ütemét sokszor megközelítőleg pontosan sem sikerült modelleznie, a mértékadó jelentéseiről ismert szervezet az olyan fő mutatók jövőbeli alakulását viszonylag pontosan prognosztizálja, mint az energiaigény. A fosszilis források és a nukleáris energia területén viszont az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.

Fontos részletre derült fény: egy kis régió kényszerítette térdre Spanyolország és Portugália áramhálózatát

Fontos részletre derült fény: egy kis régió kényszerítette térdre Spanyolország és Portugália áramhálózatát

A spanyol hálózatüzemeltető nyilatkozata szerint az Ibériai-félszigetet sújtó áramszünet hátterében egy kisebb spanyol régió állhat, ahol feltehetően egy (vagy több) napelempark esett ki a rendszerből. Megdöbbentő, de a Portfolio számításai alapján ebben a térségben található Spanyolország teljes napelemes kapacitásának csaknem egynegyede – így nem meglepő, hogy az innen kiinduló zavar komoly hatással volt az országos ellátásbiztonságra.

Pillanatok alatt sötétült el az Ibériai-félsziget - Felkészül a többi uniós tagállam?

Pillanatok alatt sötétült el az Ibériai-félsziget - Felkészül a többi uniós tagállam?

Történelmi áramszünet bénította meg Spanyolországot és Portugáliát, amikor az Ibériai-félsziget elektromos hálózatában hétfő délután dominóhatás indult el. A háttérben valószínűleg a megújuló energiák túlsúlya és az alacsony rendszerinercia állt, ami drámai gyorsasággal sodorta a hálózatot az összeomlás szélére. A szakértők szerint az eset rávilágít arra, hogy új megoldásokra lesz szükség Európa energiarendszereinek stabilizálására.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.